Idehaza a bolgár nemzetiséget a legkisebbek közé sorolják, ám létezésének történelmi jelentőségét az adja, hogy Magyarországon és egész Közép-Európában a bolgár vándor kertészek forradalmasították a kertkultúrát. A XIX. század végén hazájukból kirajzott bolgárok rakták le a korszerű zöldségtermesztés alapjait, és száz éven át meghatározó szerepet játszottak a zöldségtermesztésben. Merőben új technikát vezettek be, és számos, korábban ismeretlen zöldségfajtát honosítottak meg. A bolgárkertészek ismertették meg és szoktatták rá az Osztrák–Magyar Monarchia lakosságát a nyers paprika és paradicsom fogyasztására, ők terjesztették el az étkezési paprikát, a póréhagymát, a padlizsánt. A XIX–XX. század fordulóján jóformán minden magyar város környékén működtek bolgárkertészetek.

A hazai bolgárok lélekszáma az 1800-as évek végén elérte a 25 ezret. 1927-ben volt a legnagyobb, ekkor meghaladta a 30 ezret. Kivétel nélkül minden család zöldségtermesztéssel foglalkozott.

Ma Magyarországon körülbelül ötezer bolgár él mintegy százhetven településen, de kétharmaduk Budapesten és környékén lakik.

1980-ban már csak 300 kertészkedő bolgár családot tartottak nyilván a korábbi három–négyezer családdal szemben. Ma számukat 50–60-ra becsülik. Három nagyobb körzetben élnek és dolgoznak: elsősorban Budapesten, de jelen vannak Pécs és Miskolc környékén is. Mára a bolgárok nem annyira kertészkedéssel keresik kenyerüket, mint inkább üzletemberként, orvosként, mérnökként vagy művészként állják meg a helyüket.